Már elkezdődött és a következő hetekben tart a gímbikák agancshullatási időszaka. Ilyenkor sokan indulnak az erdőre, hogy megtalálják a leesett koronákat. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot, aki pedig felvásárolja, orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több megvalósulhat a szintén Btk. szerinti – börtönnel is sújtható – állatkínzás is.

A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Aki engedéllyel rendelkezik, keresés közben annak sem szabad hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezet. A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még levetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, azaz az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatok menekülés közben gyakran keresztezik a közutakat, ami fokozott balesetveszélyhez vezethet.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében!

Forrás: vadaszativedegylet.hu

Fotó: Gyenge László

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 9. § (2) bekezdése értelmében a hullatott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona. A nevezett jogszabály végrehajtási rendelete 77. §-ának (5) bekezdésében úgy rendelkezik: „A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni.” E nélkül tehát a hullott agancs gyűjtése lopásnak minősül! Továbbá a vadászati hatóság vadvédelmi bírságot is kiszabhat az illegális agancsgyűjtőkre a Vadászati törvény értelmében: aki a vadat tiltott módon zaklatja, az legalább tízezer, legfeljebb kétszázezer forintra bírságolható, és a bírság ismételten is kiszabható (84. § (1) f) és (2)).

A szarvasok hajtása az erdőben, amely agancstő-sérüléshez vezet, szabadságvesztéssel is büntethető. A Büntető Törvénykönyv 244. §-a értelmében „aki (…) gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; (…) a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

„Aki ellopott dolgot próbál értékesíteni, pénzmosást (korábban: orgazdaságot) követ el. (399. § – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek)”