A Független Rendészeti Panasztestület tájékoztatója

Az Országgyűlés által megválasztott Független Rendészeti Panasztestület olyan független, civil szervezet, amelynek legfontosabb feladata, hogy a Rendőrség rendészeti tevékenységét — meghatározott jogszabályi keretek között — az alkotmányos alapjogok érvényesülése szempontjából vizsgálja.

Ezért — állampolgárságától függetlenül — minden személy, akit rendőri intézkedés alá vontak, vagy akinek érdekében a szükséges rendőri intézkedést elmulasztották, vagy akivel szemben a Rendőrség kényszerítő eszközt alkalmazott és úgy érzi, hogy emiatt alapvető jogai gyakorlásában akadályozták, emberi jogait megsértették,

• az intézkedéstől, az intézkedés elmulasztásától vagy a kényszerítő eszköz alkalmazásától, illetve arról való tudomásszerzéstől számított mihamarabb, de legkésőbb 20 napon (1) belül személyesen, vagy jogi képviselője (kiskorú vagy egyébként cselekvőképtelen személy esetén törvényes képviselője) útján,
• írásban (levélben, telefaxon), illetve személyesen szóban a Testület ügyfélfogadási idejében (előzetes, telefonon történő bejelentkezés után),
• díj- és illetékmentesen (!) kérheti, hogy panaszát ne az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője, hanem a Független Rendészeti Panasztestület vizsgálja ki.

A Független Rendészeti Panasztestület a panaszok kivizsgálását követően, a panasztételtől számított 90 napon belül hozza meg állásfoglalását.

A Független Rendészeti Panasztestület

• az alapvető jogot nem, illetve csak csekély mértékben sértő intézkedéssel szemben előterjesztett panaszokat az intézkedő rendőri szerv vezetőjéhez teszi át elbírálásra, de ha az ellen a panaszos előzetesen tiltakozik, az eljárást a Testület megszüntetni
• az alapvető jogot súlyosan sértő intézkedések esetén az állásfoglalását megküldi az érintett szerv kilététől függően az országos rendőrfőkapitánynak, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigaz- gatójának, vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának, aki a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő 30 napon belül — közigazgatási hatósági eljárásban — dönt, ám ha véleménye a Testületétől eltér, azt köteles megindokolni.

A Testület az állásfoglalásait internetes oldalán személyazonosító adatoktól meg fosztva közzéteszi, kivéve, ha az ellen a panaszos előzetesen kifejezetten tiltakozik.

A testületnek

• A rendőri tevékenység általános elvei (különösen: intézkedési kötelezettség, arányosság, azonosíthatóság, segítségnyújtási kötelezettség stb.).
• a rendőri intézkedés vagy annak elmulasztása, illetőleg törvényessége (különösen: igazoltatás, ruházat-, csomag-, jármű átvizsgálása elfogás, előállítás, idegenrendészeti intézkedés, intézkedés magánlakásban, közlekedésrendészeti intézkedés),
• a kényszerítő eszköz alkalmazása és törvényessége (különösen: bilincs-, vegyi eszköz-, sokkoló-, rendőrbot-, útzár-, testi kényszer-, csapaterő alkalmazása, tö- megoszlatás, lőfegyverhasználat), tekintetében van lehetősége lejárni és az adott intézkedést vagy cselekményt vizsgálni abból a szempontból, hogy történt-e alapjogi sérelem.

A Testület a jogszabályi felhatalmazás hiányában nem rendelkezik hatáskörrel, ezért nem jogosult:

• szabálysértéseket kivizsgálni, a kiszabott szabálysértési- és közigazgatási bírságot csökkenti, eltörölni;
• büntetőeljárás keretében foganatosított cselekmények törvényességét elbírálni;
• kártérítést megítélni;
• az intézkedő rendőrök büntetőjogi-, szabálysértési- vagy fegyelmi felelősségét megállapítani.