Nincs megjeleníthető tartalom

Bakonybél Község Önkormányzata Köszönti Önt

Kilátás a Köves-hegyről

A Csúcs-hegy alatt

Bakonybél

Község weboldala

Kőzettani értékek

Látványosság

Márványbánya

A Kőris-hegy oldalában, a Vajda Péter kilátótól délkeletre, a K? jelzésen rövid kitérővel érhetjük az egykori kis „márványbányát”. Az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a hegy márványhoz nagyon hasonló mintázatú dachsteini mészkövét a pápai Eszterházy uradalom számára. Jellegzetes rózsaszínű, kemény köveiből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait. E tevékenység emlékét őrzik a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek is.

Szent László pénze

Szent László pénze keletkezésének mondája úgy szól, hogy a László elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban Szent László fohászára lapos kövekké változtak….
Valójában ezek a rejtélyes, pénzszerű képződmények nem mások, mint a harmadidőszaki eocén tenger egysejtű élőlényeinek, a Nummulites-eknek (leggyakoribb képviselői a Nummulites perforatus és a Nummulites millecaput) a megkövült, kőzetrétegekből kimállott maradványai. A fosszíliák átlagosan 0,5-3 cm átmérőjűek, de egyes N. millecaput fajok a 10 cm-es átmérőt is elérték.
Lévén, hogy a Bakony egyik jelentős felépítő kőzete az eocén mészkő, igen nagy számban találhatunk belőlük a község határában is. Legjelentősebb lelőhelyei a Szőlőgyöp környéke, a somhegyi Krajcárbánya, valamint az Iharos-tető környéke.

Vörös-föld

Bakonybéltől mintegy 3 km-re, keletről a Gát-hegy és a Hideg-hegy, délről az Égés-tető 500 m körüli vonulataitól védve, észak és nyugat felé nyitottan, egy hosszanti sziklabevágásban bújik meg a helyiek által csak „Vörös-föld”-ként ismert bányavágat, melyet nem is olyan rég még bauxit kitermelésére használtak.
A bauxitlencse a néhány km-rel arrébb húzódó iharkúti telepek folytatása, ahol az 1970-es években egy egész települést semmisítettek meg és tettek a földdel egyenlővé, hogy külszíni fejtéssel hozzájussanak az értékes nyersanyaghoz. Hasonló módon termelték ki a Vörös-föld bauxitját is, majd mikor annak minősége már nem volt megfelelő, felhagytak a bányaműveléssel, és visszaadták a földet a természetnek. A táj azonban még hosszú évtizedekig őrizni fogja az egykori tevékenység nyomait, a hegek lassan gyógyulnak csak be, emlékeztetve ezzel az arra járókat a nem is oly régi pusztító tevékenység nyomaira.
A Vörös-föld napjainkban már inkább különlegességnek számít a környéken, és a fennsíkról elénk táruló panoráma, a Kab-hegy, a Nagy-Som-hegy és Pápa városának látványa, valamint a bányavágatok hatalmas mérete ámulatba ejti és elgondolkoztatja a látogatót.
 A tényleges bányaterület, az egykori külszíni fejtés helye veszélyes, célszerű inkább távolról szemlélni, a belépés a bányavágatokba nem ajánlott!