Nincs megjeleníthető tartalom

Bakonybél Község Önkormányzata Köszönti Önt

Kilátás a Köves-hegyről

A Csúcs-hegy alatt

Bakonybél

Község weboldala

Magas Bakony tájvédelmi körzet

Látványosság

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzetet 1991-ben hozták létre, a Kőris-hegy tömbjét és tágabb környékét foglalja magába Bakonybél központtal. Területe 8754 hektár, ezen belül 478 hektár fokozottan védett. A természetvédelmi oltalmat a terület viszonylagos érintetlensége, kiterjedésének 84%-át borító erdeinek szinte teljes mértékű eredetisége is indokolta.
A hegység legvadregényesebb része, biológiai sokszínűsége mellett geológiai változatossága is kimagaslóan értékessé teszi. sziklás szurdokok (Gerence, Kerteskői, Száraz-Gerence, Tisztavíz-völgy) mély, meredek oldalú völgyek (Bécsi-árok, Márvány-árok, Szarvad-árok, Vörös János-séd), tucatnyi barlang, köztük az Odvaskői, amelyet már a Tihanyi Alapítólevél is említ. Számos egyéb karsztforma (karrmező, víznyelő, töbör, zsomboly), valamint változatos kőzettani felépítés jellemzi.
Erdőinek 70%-át a középhegységi gyertyános-bükkösök alkotják, amelyben a fő fafajok a magaskőrissel, a hegyi- és a korai juharral, a nagy- és kislevelű hárssal, madárcseresznyével elegyesek. A legmagasabb részek bükköseiben hegyi szillel, hegyi juharral és magaskőrissel találkozunk. Legszebb állományaik a Kőris-hegyen, a Kék-hegyen és a Parajoson találhatók. Ennek az erdőtípusnak a sajátos és ritka fészkelő madara a fehérhátú fakopáncs. Ugyancsak ebben a háborítatlan bükkös tömbben fészkel az igen ritka feketególya és az egyre gyakoribb holló. A bükkösök télen is zöld cserjéje az a babérboroszlán. A sziklás, mély völgyekben, a szurdokerdőkben holdviolát, gímpáfrányt, havasi turbolyát, a sziklás oldalakban magaskőrises-hársas sziklaerdőket,a patakvölgyekben pedig hegyvidéki égerligeteket láthatunk. A Nagy-Somhegy déli, fátlan, sziklás tisztásain pikkelypáfrány, sápadt kosbor és bodzaszagú ujjaskosbor is él. A Vörös János-Séd patakjában (a Bakonyban csak itt) még van kövi rák, a hűvös bükkösökben havasi cincérrel és alpesi gőtével is lehet találkozni. A dolomitgerincek  északi oldalain él a bakonyi hegyek legkülönlegesebb erdőtársulása, az elegyes karszterdő, gyepszintjükben számos ritka növénnyel. Az Odvaskőhát cserszömörcés-molyhostölgyesében (ez igen ritka ilyen magasságban) él egy alig egyszobányi folton a hazánkban csak itt előforduló rozsnokképű árvalányhaj. (www.bnfpi.hu)
A tájvédelmi körzetre jellemző táji és geológiai értékek megismerésére ad lehetőséget a Boroszlán tanösvény útvonala. A 7 km hosszú turistaút mentén 8 tábla hívja fel a figyelmet egy-egy jellegzetességre, növényre, geológiai formára. A tanösvény Bakonybéltől néhány km-re, az Odvaskő autóspihenőtől indul észak felé, egy szakaszon a piros jelzéssel együtt. Meredek kaptatóval indul, majd, enyhe emelkedővel jutunk el 520 m magasságig, ahol a tanösvény visszafordul és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz. 
Bakonybél közelében még két tanösvény mutatja be a Magas-Bakony egy-egy jellegzetes részletét. A Hubertlaki Tanösvény kiindulópontja Ugod-Huszárokelőpuszta, amely Bakonybéltől 9 kilométerre fekszik. A 8 km-es út 15 állomásán a hegy fáiról, azok kezeléséről kaphatunk információt, de megismerhetjük az állatok életmódját is. Egészévben járható, de csak szakember vezetésével előzetes időpont egyeztetés után. A Ráktanya Tanösvény a Magas-Bakony másik oldalán, a déli részén, a Hajag vidékén kalauzol 10 km hosszan. Az útvonal – amelyen 15 tábla hívja fel a figyelmet a kiemelt értékekre-, a környék jellegzetes élőhelyei, bükkösök, gyepterületek, cserjések, szurdokvölgyek, patakmedrek, sziklák és sziklafalak között vezet. Kiindulópontja, a Ráktanya közelében csodálhatjuk meg a 250-300 évesnek tartott hegyi szilfát. A tanösvény a piros T jelzésen korlátozás nélkül látogatható.

Fotó: Szökrényes Anita