# Befejeződtek a régészeti feltárások a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://bakonybel.hu/hirek/popularis/bakonybel.regeszet.szentkut_2022

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://bakonybel.hu/hirek/popularis/bakonybel.regeszet.szentkut_2022
- **Markdown URL:** https://bakonybel.hu/hirek/popularis/bakonybel.regeszet.szentkut_2022.md
- **Azonosító:** 8411
- **Kategória:** Populáris hír
- **Kategória ID:** 306
- **Létrehozva:** 2022-09-05T08:27:02+02:00
- **Módosítva:** 2022-09-05T08:27:02+02:00
- **Címkék:** Vendégkönyv

## Tartalom

Befejeződtek a régészeti feltárások a Bakonybél-Szentkút lelőhelyen. Az ásatás során a szakemberek többek között feltárták azt a sziklaüreget, amely a legenda szerint a magyar történelem első vértanújaként számon tartott Szent Gellért velencei bencés szerzetes lakhelye volt bakonybéli remetéskedése idején. A feltételezések szerint zarándokhelyként szolgáló területen található üreg, valamint az egykor a szomszédságában álló, a feltárás alapján vélhetően hozzá kapcsolódó kápolna használatának pontos részletei máig nem ismertek, azonban az előkerült fém és kerámia leletanyag meggyőzően alátámasztja a mélyedés középkori vagy korábbi eredetét, valamint a lelőhely intenzív Árpád-kori használatát – írták az ELKH MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében. Az előzményeket bemutatva kitértek arra, hogy a mostani projekt részeként szintén feltárt bakonybéli bencés monostor épületegyüttesétől alig egy kilométerre délre fekvő Szentkút lelőhelyen először 2016–17-ben zajlott tudományos célú tervásatás.  Az akkori munkálatok során a 19. századtól kálváriadombként használt, Borostyán-kőnek nevezett sziklaszirt tetején egy nagyobb méretű üreg részletét találták meg, benne egy hozzávetőleg 12–14. századi, kőből épült, falfestéssel díszített kápolna omladékával. A kutatók akkor megállapították, hogy az omladékban ránk maradt épület a Szent István király által 1018-ban alapított bencés monostor egykori Szűz Mária-kápolnája lehetett, amely IX. Gergely pápának a monostor birtokjogi és egyházjogi kiváltságait megerősítő, 1230-ban kiadott privilegiális oklevele szerint Szent Gellért sziklája felett állt. A közleményben felidézték, hogy Szent Gellért nem sokkal a Magyar Királyságba érkezését követően, körülbelül 1023-tól hét esztendőt töltött remeteként a bakonybéli erdőben, ehhez köthető a pápai oklevélben is említett szikla középkori megnevezése. Az összegzés szerint a sziklaüreg teljes feltárására a korábbi, 2016–17-es tervásatás alkalmával nem kerülhetett sor, pedig számos kérdést vetett fel a mélyedés kápolna melletti elhelyezkedése és a helyszínnek a remeteség hagyományán belüli jelentősége. Ezért idén nyáron elvégezték a sziklaüreg teljes feltárását. A részben barlangászati módszerekkel végzett kutatás eredményeként egyértelműen eldőlt, hogy a legmélyebb rész szabályos, csaknem négyzetes alaprajzú, azaz a mélyedés mesterséges kialakítású. E legmélyebb rész betöltéséből is napvilágra került néhány középkori lelet, közöttük egy nagyvonalúan megmunkált, a kápolna törmelékéből származó vörös faragott homokkő. Az újkori történeti források és az előkerült leletanyag egyaránt amellett szólnak, hogy az üreget a középkorban vagy esetleg korábban létesítették és a sziklaüreg szoros kapcsolatban állhatott az említett oklevélben Szent Gellért sziklája fölöttiként leírt Árpád-kori Szűz Mária-kápolnával, amelynek törmeléke az üreg betöltéséből került elő – írták. Kitértek arra is, hogy a középkor során Szent Gellértről elnevezett kápolna és az ugyanazon a sziklakiemelkedésen található, vele egykorú mélyedés nagy valószínűséggel összetartozott. Ennek ellenére a habarcsba rakott kőfalú épület valószínűleg nem közvetlenül az üreg fölött emelkedett. A sziklaüreg és a kápolna – amely bizonyosan valahol a mélyedés mellett állt a sziklaplatón – minden bizonnyal az itt élt 11. századi remete szentek, Szent Gellért és Szent Günther vélt vagy valós jelenlétével, itt-tartózkodásuk emlékével állhat szoros összefüggésben.   Forrás: https://magyarnemzet.hu

## Helyadatok

- Bakonybél Szent-Kút
  - **Vármegye:** Veszprém
  - **Szélesség:** 47.2441387
  - **Hosszúság:** 17.7327271

## Település kontextus

- **Név:** Bakonybél
- **Azonosító:** 2
## Település adatok

- 8427 Bakonybél Pápai u. 7.
  - **Vármegye:** Veszprém
  - **Szélesség:** 47.2530344
  - **Hosszúság:** 17.7251052

## Kapcsolat

- **Telefon:** +3688585020
- **Telefon:** +36304428024
- **Email:** titkarsag@bakonybel.hu
- **Email:** jegyzo@bakonybel.hu
- **Email:** polgarmester@bakonybel.hu

## További adatok

- **Kiemelt kép:** https://interface.uiwebservices.hu/files/utirany/Latnivalok/Bakonybel/Szent-kut/Szent-kut_2019-09-11-027.jpg
- **Megtekintések:** 3248