# Kőzettani értékek

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://bakonybel.hu/helyek/latnivalok/kozettani-ertekek-3627

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://bakonybel.hu/helyek/latnivalok/kozettani-ertekek-3627
- **Markdown URL:** https://bakonybel.hu/helyek/latnivalok/kozettani-ertekek-3627.md
- **Azonosító:** 3627
- **Kategória:** Látványosság
- **Kategória ID:** 202
- **Létrehozva:** 2017-01-13T15:17:26+01:00
- **Módosítva:** 2017-01-17T12:22:56+01:00
- **Címkék:** Természeti kincs

## Tartalom

Márványbánya A Kőris-hegy oldalában, a Vajda Péter kilátótól délkeletre, a K? jelzésen rövid kitérővel érhetjük az egykori kis „márványbányát”. Az 1700-as évek végétől kezdték fejteni a hegy márványhoz nagyon hasonló mintázatú dachsteini mészkövét a pápai Eszterházy uradalom számára. Jellegzetes rózsaszínű, kemény köveiből faragták a pápai kastély előtti barokk oroszlánokat és még számos, az uradalom által építtetett korabeli templom és kastély igényes faragványait. E tevékenység emlékét őrzik a Márványbánya, Márvány-völgy, Márvány-árok nevek is. Szent László pénze Szent László pénze keletkezésének mondája úgy szól, hogy a László elől menekülő kunok pénzeiket eldobálták, hogy az azokat felszedő magyarok lemaradjanak az üldözésben. A pénzek azonban Szent László fohászára lapos kövekké változtak…. Valójában ezek a rejtélyes, pénzszerű képződmények nem mások, mint a harmadidőszaki eocén tenger egysejtű élőlényeinek, a Nummulites-eknek (leggyakoribb képviselői a Nummulites perforatus és a Nummulites millecaput) a megkövült, kőzetrétegekből kimállott maradványai. A fosszíliák átlagosan 0,5-3 cm átmérőjűek, de egyes N. millecaput fajok a 10 cm-es átmérőt is elérték. Lévén, hogy a Bakony egyik jelentős felépítő kőzete az eocén mészkő, igen nagy számban találhatunk belőlük a község határában is. Legjelentősebb lelőhelyei a Szőlőgyöp környéke, a somhegyi Krajcárbánya, valamint az Iharos-tető környéke. Vörös-föld Bakonybéltől mintegy 3 km-re, keletről a Gát-hegy és a Hideg-hegy, délről az Égés-tető 500 m körüli vonulataitól védve, észak és nyugat felé nyitottan, egy hosszanti sziklabevágásban bújik meg a helyiek által csak „Vörös-föld”-ként ismert bányavágat, melyet nem is olyan rég még bauxit kitermelésére használtak. A bauxitlencse a néhány km-rel arrébb húzódó iharkúti telepek folytatása, ahol az 1970-es években egy egész települést semmisítettek meg és tettek a földdel egyenlővé, hogy külszíni fejtéssel hozzájussanak az értékes nyersanyaghoz. Hasonló módon termelték ki a Vörös-föld bauxitját is, majd mikor annak minősége már nem volt megfelelő, felhagytak a bányaműveléssel, és visszaadták a földet a természetnek. A táj azonban még hosszú évtizedekig őrizni fogja az egykori tevékenység nyomait, a hegek lassan gyógyulnak csak be, emlékeztetve ezzel az arra járókat a nem is oly régi pusztító tevékenység nyomaira. A Vörös-föld napjainkban már inkább különlegességnek számít a környéken, és a fennsíkról elénk táruló panoráma, a Kab-hegy, a Nagy-Som-hegy és Pápa városának látványa, valamint a bányavágatok hatalmas mérete ámulatba ejti és elgondolkoztatja a látogatót.  A tényleges bányaterület, az egykori külszíni fejtés helye veszélyes, célszerű inkább távolról szemlélni, a belépés a bányavágatokba nem ajánlott!

## Település kontextus

- **Név:** Bakonybél
- **Azonosító:** 2
## Település adatok

- 8427 Bakonybél Pápai u. 7.
  - **Vármegye:** Veszprém
  - **Szélesség:** 47.2530344
  - **Hosszúság:** 17.7251052

## Kapcsolat

- **Telefon:** +3688585020
- **Telefon:** +36304428024
- **Email:** titkarsag@bakonybel.hu
- **Email:** jegyzo@bakonybel.hu
- **Email:** polgarmester@bakonybel.hu

## További adatok

- **Kiemelt kép:** https://interface.uiwebservices.hu/files/Stock/termeszet/banya.jpg
- **Megtekintések:** 12579